Léteznek olyan növények, melyek visszavágását nem muszáj elvégezni a tél kezdete előtt. Több kertben is tapasztaltam, hogy -„mielőbb le kell vágni, mert minek maradjon ott” gondolattal vágják le télhez közeledve az évelők elfonnyadt virágait a tulajdonosok. Azonban sokkal díszesebb, karakteresebb lesz téli kertünk, ha egyes évelőknél meghagyjuk az elszáradt virágokat, virágzatokat, sőt segítünk ezzel fagy ellen védelmet nyújtani az alattuk fejlődő rügyeknek.

Ilyen növények közé tartoznak például az egyes hortenzia fajták.:

Hydrangea arborescens

Hydrangea paniculata

Hydrangea macrophylla

Alapvető dolog, hogy a gazdag virágzás érdekében a hortenziákat rendszeresen metszeni kell. Esetükben az elszáradt virágok télen „hósapkájukkal” díszítik a kertet, melyet elég kora tavasszal eltávolítani úgy, hogy a virágzatot tartó szárat az első pár erős, egészséges rügyig vágjuk vissza. Az egymást keresztező vékony gallyakat, vesszőket pedig tőből kicsíphetjük.

A pozsgás növények között is akadnak télen is szépen díszítő példányok. Ilyen például a várjuháj-félék családjába tartozó Sedum spectabile és Sedum Matrona.

Magasabb (50-70 cm) szívós szárazságtűrő növényekről van szó, melyek impozáns leveleikkel és tányérszerű virágaikkal remekül helytállnak nem csak sziklakertben, hanem ágyásokban is. Metszésüket nézve elég ha tavasszal nem sokkal a föld fölött visszavágjuk megkopaszodott hajtásaikat. A tavasz folyamán könnyedén új leveleket fejlesztenek majd és nyár végére újra terebélyesek lesznek.

A lágyszárúaknál maradva a következőkben megemlítenék néhány nálunk is ismert többnyire észak-amerikából származó fajt, melyek kevés gondozással beérik és feldobják a kopár telet:

Agastache – Izsóp fű

90-120 cm magas fagytűrő évelő, több kedvelt fajtája is van, egyik leggyakrabban alkalmazott talán a ’Black Adder’.

Monarda – Méhbalzsam

Szívós, évelő növény, kifejlett magassága elérheti a 80-120 cm-t.

Echinops Ritro – Kék szamárkenyér

Igénytelen szárazságtűrő, 80-100 cm magas, jól társítható sárga színű virágokkal, például a jószagú cickafarkkal.

Phlomis russeliana – Kis-ázsiai macskahere

Napos-félárnyékos helyet kedvelő, 70-80 cm magas, levirágzott magtokjai egészen a következő tavaszig díszítenek.

Eupatorium – Sédkender

Nagyobb termetű, erős szerkezetű évelő növény, kifejlett korában elérheti a 2 métert is. Fészekvirágzata télen is szépen díszít.

Veronicastrum virginicum – Virginiai veronika

Magassága 140-180 cm, évelőágyakba háttérnövényként remekül alkalmazható

A díszfüvek szintén igénytelenek, és nagy díszítőértékkel rendelkeznek. Egyes fajoknál robosztus termetüknek köszönhetően megtartják a kert szerkezetét télen is. Tekintse meg egy korábbi bejegyzésemben a díszfű-féléket is.

Képek forrása: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,10