Sokan hallottak már gyepszellőztetésről, azonban kevesen tudják, miért is fontos ez, miért emlegetik annyiszor. Gyepszellőztetés nélkül lehet pázsitot nevelni, de nem érdemes. Ahogy a szóból is következtethető, arról van szó, hogy utat engedünk a friss levegőnek, akárcsak egy otthoni szellőztetésnél. A különbség annyi, hogy ebben az esetben szeretett füvünk talaját szellőztetjük, azaz levegőt engedünk be a talajfelszín alá.

Sokan nem vágnak bele a gyepszellőztetésbe, mert félnek attól, hogy kárt okoznak vele, pedig éppen ellenkezőleg! 

A szellőztetés lényege, hogy eltávolítsuk az elhalt, bomló növényi részeket és fellazítsuk a talaj felszínén keletkezett gyepfilc réteget, segítve ezzel az oxigén és a tápanyagok bejutását a talajba. „Szellősebbé” téve a talajt, megelőzhetjük a különböző gombabetegségek elterjedését és az árnyékosabb helyeken a mohaképződést, továbbá hadat üzenhetünk a meleg időjárás hatására meginduló gyomtömegeknek. Ezek mellett a fű gyökereit átszabdalva sarjadásra ösztönözzük, mellyel egybefüggő, sűrű felületet kapunk.

Mikor érdemes végezni: A gyepszellőztetést a „nagykönyv” szerint tavasszal és ősszel érdemes elvégeznünk. Egyesek kihagyják az őszi gyepszellőztetést, de úgy gondolom, hogy a nyár alatt felhalmozódott, elhalt növényi részeket érdemes kisöpörnünk, mielőtt füvünk téli nyugalomra tér. Továbbá a „gyökerek felszabdalásával”  kevesebb eséllyel fülled be a fű a hósapka alatt.

A tavaszi művelet időpontja napra pontosan nem jósolható meg, de amikor a hőmérséklet 10-15 fok felett van és nem veszélyeztetnek éjszakai fagyok, akkor lassan készíthetjük elő a garázsban várakozó szellőztetőt. Tavasszal március végétől egészen májusig, ősszel pedig szeptember elejétől október végéig érdemes befejeznünk a munkálatokat.

Gyepszellőztetés menete: 

I. FŰNYÍRÁS

Az első lépés egy alacsonyabb fokozaton elvégzett fűnyírás. Abban az esetben, ha tavasszal még alig nőtt fű, akkor ezt kihagyhatjuk, de mindenképpen érdemes a területünket megtisztítani, mielőtt a fűnyírónak engedünk utat.

II. SZELLŐZTETÉS, LOMBSEPRÉS

Ezt követi maga a szellőztetés, amit végezhetünk elektromos/benzines géppel, vagy akár kézi eszközökkel, mint pl.: szellőztető gereblye. A gépek előnye, hogy gyorsabban halad az ember. Kisebb területekre elegendő az elektromos verzió is. A kézi szellőztető gereblyével nem olyan egyszerű a feladat – egy nagyobb területen akár kész rémálom is lehet! Ezzel főleg a szegélyeknél szoktam szellőztetni, elkerülve ezzel az öntöző szórófejek géppel való ledarálását. A szórófejektől egyébként is érdemes egy 15-20 cm távolságot tartani, ha nem szeretnénk hívni az „öntözőst” a következő héten. 

A szellőztető gépeken általában 5 fokozat van, mellyel a szellőztetés mélységét állíthatjuk be. Célszerű a 2-es fokozattal kezdeni, aztán, ha tapasztaltabbak vagyunk, kipróbálhatjuk, mit tud a többi szint.

Sokan csak hosszában haladnak, de sűrű gyepfelületnél érdemes keresztirányban is átmennünk a füvön. Fontos, hogy a szellőztető géppel ne álljunk meg és hátrafelé ne húzzuk a gyepen.

A fűgyűjtő zsák sok esetben tartozék a kisebb gépekhez, de sajnos kis kapacitásánál fogva nagyon hamar megtelik. 

Úgy gondolom, egyszerűbb fűgyűjtő nélkül átmenni a területen, majd a végén összegereblyézni az összes hulladékot.

III. FŰNYÍRÁS ÚJRA

A következő lépésnél szintén a fűnyíróé a szerep. A lombseprést követően hátramaradt fűfoszlányokat könnyedén felszippanthatjuk és összegyűjthetjük.

IV. FELÜLVETÉS

A munka elvégeztével felülvethetünk felújító fűmagkeverékkel. A teljesen kikopott részeken pedig érdemes gereblye segítségével „morzsás ágyat” készíteni a fűmagoknak. 

V. TÁPANYAGELLÁTÁS

A tavaszi szellőztetés után indító (starter) nitrogén-túlsúlyos gyepműtrágya kiszórása javasolt. A fűszálak a nitrogénnek köszönhetően gyors növekedésnek indulnak.

VI. BEÖNTÖZÉS

Végül az öntözőrendszer beállítása, elindítása és egy alapos öntözés következik.

Ezt követően érdemes a füvet pihentetni, amíg a szálak el nem érik a 8-10 cm magasságot. Innentől aztán következhet a gyepfenntartás, egészen a következő műtrágyázás időpontjáig. Érdemes fenntartani az 5 cm-es fűmagasságot, így elkerülhetjük a gombásodást és a gazok túlzott terjedését.