Kedvelt kerti lombhullató cserjék

Ebben a bejegyzésben összeválogattuk azokat a kerti lombhullató cserjéket, melyeket leggyakrabban ültetnek nálunk illatuk, habitusuk vagy virágaik díszítőértéke miatt.

Lombhullató cserjék: 

Forsythia x intermedia – Aranycserje vagy aranyfa

Ezt a cserjét sokan tévesen aranyesőnek vagy aranyvesszőnek hívják. Igazából egyikhez sincs köze, azon kívül, hogy sárgán virágzik. Teljes magassága 2,5-3 méter. Lombfakadás előtt bontja ki sárga virágait, mellyel az egyik legkorábban virító színfolt a kertünkben. Napos és félárnyékos helyen is jól fejlődik, igénytelen, de ha napos helyet kap, akkor még több virágot hoz. Sövényként és szoliterként egyaránt ültethető. Virágzás után vágjuk vissza.

 


Kolkwitzia amabilis – Viráglonc

2-3 méter magas lombhullató cserje, rózsaszín virágait késő tavasszal hozza. Igénytelen, de a napos fekvést részesíti előnyben. Alkalmazható szoliterként vagy nyíratlan sövényként is. A ritkító metszést virágzás után ,nyár elején alkalmazhatjuk.

 

 


 

Philadelphus coronarius – Közönséges (pompás) jezsámen

Maximum 2,5-3 méter magas illatos fehér virágaival díszítő cserje. Sokan jázminként emlegetik, ám a növény valódi neve Jezsámen. Szoliter cserjeként vagy nyíratlan sövényként érdemes ültetni. Kevés törődést igényel. Krémfehér virágai a nyár elején nyílnak. Napos, félárnyékos fekvést szeret. Visszametszeni elvirágzás után érdemes. Fő károsítói a levéltetvek.

 

Spiraea x vanhouttei – Kerti gyöngyvessző

2 -2,5 méter magas lombhullató cserje, mely április végétől nyíló fehér illatos virágaival örvendeztet meg minket. A napos helyet kedveli, sövényként és szoliterként is ültethető. Teljesen gyerekbarát, nem szúr, nem mérgező. A virágzást követően érdemes metszeni.


Spiraea japonica – Japán gyöngyvessző

Kisebb növésű, fajtáitól függően 0,5-1 méter magasra növekvő cserje. Ültethető szoliterként vagy alacsony sövényként. A napos fekvést kedveli.  Leggyakoribb fajtái a ‘Little Princes’, ‘Golden Pricess’ és a ‘Goldflame’

 

 

Weigela florida – Rózsalonc

1-1,5 méter magas Kelet-Ázsiából származó rózsaszín vagy piros virágú cserje.  Napos vagy félárnyékos helyre egyaránt ültethető. Szoliterként vagy nyíratlan sövényként is jól mutat. Virágai május-júniusban nyílnak, gyengébb utóvirágzás augusztusban lehetséges. A nagyra nőtt rózsalonc vesszőit metszeni közvetlenül júniusban virágzás után érdemes. Fiatalító metszésre tél végén kerülhet sor.

 

Viburnum opulus ‘Roseum’ – Labdarózsa

A mindenki által kedvelt növény egy, a bangiták nemzetségébe tartozó díszcserje, mely májusban bontja ki hatalmas gömb alakú virágzatát. A napos félárnyékos helyet kedveli. Szoliterként érdemes ültetni, hogy legyen elegendő helye kibontakozni. Kora tavasszal hajtásait időközönként érdemes ifjítani, mert hajlamos túlzottan besűrűsödni. Fő károsítói a levéltetvek.

 

Syringa vulgaris – Kerti orgona

Az egyik legnépszerűbb virágzó cserjénk, bokorfánk. Magassága megközelítheti a 4-6 métert is. Tarackokkal terjed ezért vadhajtásaival sok helyen találkozhatunk, amiket tavasszal célszerű eltávolítani. A kerti orgona a meszesebb talajt kedveli. Legtöbben a május elején nyíló illatos tömött bugavirágai miatt kedvelik. Egymagában de akár nyíratlan sövényként is szépen díszít. Minél naposabb termőhelyre ültetjük, annál jobban hozza fiatal hajtásain az új virágait.

 

Syringa meyeri – Törpe orgona

A kerti orgona 6 méteres magasságával ellentétben akad kisebb termetű is az orgonák körében. A törpe orgona egy ideális választás lehet kisebb kertekbe is.  Kifejlett mérete 1-1,5 méter. Április végén nyíló bugavirágai szintén rendkívül illatosak. Az elhervadt bugák gyors eltávolításával ösztönözhetjük, hogy a következő évben még dúsabban virágozzon. Alkalmas nyírott és nyíratlan sövénynek is. Leggyakoribb fajtája: Syringa meyeri ‘Palibin’. Metszését, nyírását virágzás után végezzük el.

 

Cornus alba ‘Sibirica’ – Szibériai fehér som

A kertkedvelők körében talán ez a legismertebb fajta. Elsősorban télen élénkvörösre színeződő vesszői miatt ültetik. Fagytűrő, gyorsan nő, metszés nélküli kifejlett magassága a 2-3 métert is eléri. A minél színesebb vesszők eléréséhez minden évben fenntartó metszést alkalmazzunk. Tarka levelű változata a Cornus alba ‘Sibirica Variegata’ és Cornus alba ‘Elegantissima’.

A vöröses vesszejű somok mellett létezik még sárga (Cornus sericea ‘Flaviramea’), narancssárga (Cornus sanguinea ‘Midwinter Fire’) és sötétvörös (Cornus alba ‘Kesselringii’) vesszejű is.

 

 

Physocarpus opulifolius – Bangitalevelű Hólyagvessző

Késő tavaszi virágzású Észak-Amerikából származó díszcserje, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Apró fehér kis virágai mellett levelével is díszít, melyek fajtától függően lehetnek sárgászöldek (Physocarpus opulifolius ‘Luteus’) vagy akár bordók (Physocarpus opulifolius ‘Diabolo’). A hólyagvessző napos, félárnyékos helyet és savanyúbb talajt igényel. Metszését elvirágzása utánra időzítsük. A legtöbb kertben szoliterként ültetik, de találkozhatunk vele nyíratlan sövényként is. Végső magassága 1,5-3 méter.
 
 


Deutzia scabra – Érdeslevelű Gyöngyvirágcserje

Kelet-Ázsiából származó lombhullató cserje, mely kora nyáron (május-június) nyíló illatos fehér virágtömegével díszít. Napos fekvést és tápanyagdús talajt kedvel. Alkalmas szoliternek vagy nyíratlan virágzó sövénynek is. Magassága a fajtáktól függően lehet 1-3 méter. Teltvirágú fajtája: ‘Plena’ néven ismert. 

 

Deutzia gracilis – Karcsú Gyöngyvirágcserje

Kisebb termetű, törpe gyöngyvirágcserjeként is emlegetett növény, mely ritkán haladja meg az 1-1,5 métert. Legnépszerűbb változata a ‘Nikko’ nevet viseli, mely csupán 60 cm magas. Sűrű habitusa és alacsony növekedése miatt alacsony nyíratlan sövénynek is ideális választás lehet. Napos helyen virágzik a legszebben, de a félárnyékot is tűri. Minden évben érdemes megmetszeni virágzás után. Fenntartó metszés: a fiatal hajtások egyharmad hosszát kell levágni. Ifjító metszés: idős ágak tőből eltávolítása.

 

Cotinus coggygria – Cserszömörce

A cserszömörce egy hazánkban is őshonos fagytűrő cserje, melynek legnagyobb dísze az őszi lombszíneződése. Kifejlett magassága 3-4 méter. A napos fekvést és az enyhén meszes talajt kedveli. Jól mutat szoliterként vagy akár cserjecsoportokban háttérnövényként. Hatalmas bugavirágzatai május-júniusban nyílnak, melyről a növény a parókafa nevet kapta.

A kertekben legtöbbször a vöröses levelű fajtájával találkozhatunk: Cotinus coggygria ‘Royal Purple’

 

Buddleja davidii – Illatos nyáriorgona

A nyáriorgona egy kedvelt gyorsan növő felálló szárú díszcserje, mely látványos és illatos bugavirágaival kápráztatja el a kertészkedőket. A nyáriorgona egy szezon alatt akár 2 méter is nőhet, így fontos minden évben kora tavasszal erőteljesebben visszametszenünk. Új virágait az új hajtásokon hozza, így ha időben megmetsszük elég ideje lesz a növénynek a megújulásra. Virágzása hosszasan júliustól októberig tart. Napfénykedvelő igénytelen növény, azonban öntözése a szárazabb hónapokban szükséges. 

 

Összegezve:

Képek forrása: 12345678, 9, 10, 11, 12, 13 ,14 ,15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26

Tavaszi gyepszellőztetés

2020.04.08.
Sokan hallottak már gyepszellőztetésről, azonban kevesen tudják, miért is fontos ez, miért emlegetik annyiszor. Gyepszellőztetés nélkül lehet pázsitot nevelni, de nem érdemes. Ahogy a szóból is következtethető, arról van szó, hogy utat engedünk a friss levegőnek...

Mely cserjéket metsszük elvirágzás után?

2020.03.08.
Nem csak az a fontos, hogy melyik virágokat metsszük meg a tél végén, hanem az is, hogy melyeket érdemes tavaszi elvirágzásuk után megmetszenünk.....Kattintson a képre

Mely cserjéket metsszük tavasszal?

2020.02.16.
Lassan vége a télnek, bár senki nem tudja, mikor köszöntenek be az esetleges tavaszi fagyok! Mielőtt metszőollót ragadnánk és kertészkedési vágyainkat kiélve lemetszenénk minden bimbózó tavasszal virágzót, ismerjünk néhány nyáron virágzó cserjét, melyek metszését jobb, ha kora tavasszal, rügyfakadás előtt végezzük!

Som-félék, a tél színes vesszői

2020.02.02.
A somok sokoldalúan felhasználható díszcserjék, melyek néhol színes vesszőikkel, néhol tarka leveleikkel díszítik fel kertünket. Magyarországon néhány fajtájuk őshonos, melyekkel az erdőben is találkozhatunk, de ezek főként tápanyagforrásként funkcionálnak az ott élő állatok számára.